2015. július 30., csütörtök

08. Smile for me, girl

Ahogy visszagondolok az eddig Sydneyben töltött napokra, az egész elég zavaros. Azt hittem, csak zenélni jövünk ide, de mint mostanában sok minden, ez se jött be. Két napunk maradt az első koncertig, túl vagyunk a főpróbán, meg egy újabb őrült napon. Tegnap este, miután Jack kérésére (fenyegetésére, inkább) leszedtem Instagramról a Ceciliával közös fotónkat, új szokásomhoz híven kattogni kezdett az agyam. Részben pont ezen, kezd elegem lenni magamból. Tizenkilenc évig normálisnak tartottam magam, és pár nap alatt eljutottam odáig, hogy kezdek meghülyülni. Igazából fogalmam sincs, miért. Nem tudom, miért Cecilia. Annyi lány van még Sydneyben, annyi lány van a földön, és egyáltalán... Mit akarok egy olyan lánytól, akinek barátja van, aki láthatólag teljesen más utat választott, mint én és látszólag enyhén elítéli a zenészeket, és alapvetően kicsit se kedves?! Ez is olyan érthetetlen... Mintha néha átkapcsolna valami az agyában, és kedves lesz, vicces, meg minden, ami szinte az ellentéte annak a lánynak, akit a legtöbbször látok. Na jó, talán pont ezért akarom őt ennyire. Sok mindent gondoltam már róla, de azt, hogy unalmas, azt nem. És ez az, ami kell nekem. Aztán eszembe jutott az új album. Két dalt is meg kéne írnom, méghozzá záros határidőn belül, de sehol nem tartok. Nincs ötletem, fogalmam sincs, milyen témáról írhatnék olyat, ami tetszene a rajongóknak. Elég cinkes majdnem húsz évesen kiégni, azt hiszem... Jack. A név, akit legszívesebben kitörölnék a memóriámból, meg úgy egyáltalán az egész világból.Képtelen vagyok még megfogalmazni is, mennyire... Utálat? Düh? Keserűség? Nem, igazán egyiket se érzem. Vagy mindet egyszerre. Hirtelen felindulásból előkaptam a Jamestől kapott jegyzetfüzetemet, és írni kezdtem. Körülbelül negyed óra alatt kész is lettem vele, a füzetet félredobtam, majd hanyattvágtam magam az ágyamon. Reggel szokatlan módon magamtól keltem, James még aludt. Most mondanám, hogy jó barát módjára igyekeztem nem zajt csapni, nehogy felébresszem Csipkerózsikát, de igazából szartam rá, őt amúgy se lehet csak úgy felkelteni. Szóval bekapcsoltam a szobához tartozó tévét, és kerestem valami normális műsort, amit nézni lehet. Épp élveztem azt a kevés nyugalmat, ami kijutott nekem amikor rezegni kezdett a telefonom. A kezembe vettem, és megnyitottam az üzenetet. Ceciliától jött, csak ennyi állt benne:
"Fél tízkor a szálloda előtt, úgy készüljetek, hogy vizes lesz! C.H."
Megrántottam a vállam, majd félredobtam a mobilt. Ha vizes lesz, hát vizes lesz. Arra viszont nem számítottam, hogy az ágyra dobott készülék visszapattan, a levegőben megpördül, és egyenesen a padlón landol, hatalmas koppanással. A számat elhagyta egy nem túl diszkrét "Ajóédesfaszom" félmondat is, mire James álmos fejjel felült az ágyában, és rám meredt
-Hősszerelmes szívedet mi nyomja már megint? Tán csak nem rossz hírt közölt e szerencsétlen eszköz, hogy megrepteted? - vigyorgott rám. Örülök, hogy ébredés után fél perccel a toppon van. Örülök, hogy nem tört be a képernyőm.
-Szerintem aludj tovább. - reagáltam le, miközben a telefonomat vizsgálgattam. Szerencsém volt.
-Mit csinálunk ma? Ja megvan. Felkért diktátor idegenvezetőnk valami vizet emlegetett tegnap este. Te tudsz valamit? - nézett rám, mire megint megvontam a vállam
-Semmit. Írt egy SMS-t, hogy fél tízkor találkozunk, és hogy vizes lesz, úgy készüljünk, és ennyi.
-Na jó - kelt ki az ágyából, és a fürdő felé vette az irányt. Röpke húsz perc alatt el is készült, és átadta nekem a terepet. Mire kiléptem a fürdő ajtaján, James már nem volt sehol, úgyhogy átgyalogoltam a fiúkhoz a másik szobába. Az említett személy valóban ott volt, a szobában járkálva videózott. Gondolom ezt is fel akarja tolni a netre, szóval vigyorogtam, amikor felém fordult, és ráugrottam az egyik fotelra. Miután Con is felöltözött, lementünk reggelizni, hogy aztán a szálloda előtt várjuk Ceciliát. Nem hazudtolta meg magát, pontosan kilenc harminckor szállt ki a leparkoló taxiból. Már messziről láttam, hogy ma is gyönyörű, hosszú haját felfogta egy lófarokba, rövid sortja kiemelte vékony lábait.
-Sziasztok! Brad, megkaptad az üzenetet? - szegezte nekem a kérdést
-Meg, de még mindig nem értem, hova megyünk...
-Jó, ha mindannyian készen vagytok, akár indulhatnánk is. A menedzseretekkel már megbeszéltem a programot, ő lesz a sofőrünk ma.
-Jack nem jön? - kérdeztem "ártatlanul"
-Nem, nem ér rá - vágta rá kurtán, majd előreindult, és beszállt a kocsiba. Volt valami furcsa a hangjában, amit nem tudtam mire vélni. Csak nem összevesztek? Remélem. A hasonló "jóindulatú" gondolataimmal együtt becsuktam a kocsiajtót, és elindultunk. Körülbelül tíz perc után Solo leparkolt a kikötő előtt, Cecilia pedig kipattant az első ülésről.
-Megérkeztünk!
-Én azt értem, de hajlandó lennél elárulni, hogy amúgy hova viszel minket? - kérdezte Tristan kis éllel a hangjában. Nem, szerintem nem csípi a lányt..
-Hát, mára igazából vizes programokat terveztem. Jetski, búvárkodás a part mellett - nézett ránk, valami reakciót várva. Én voltam az, aki elsőként elmosolyodott, aztán bólintottam egyet. Úgy tűnik, Cecilia nem bízta a véletlenre, mert már várt ránk a bérelt jetski, Cecilia fel is terelt rá minket. Utoljára ő mászott lépett fel a "fedélzetre", majd Solo beindította a motort, és eltávolodtunk a parttól. Menet közben Cecilia mindenfélét mesélt a városról, a vízről, a vízi állatokról, és úgy vettem észre, hogy még a fiúkat is érdekelte valamennyire. Idővel oldódott a hangulat, és Cecilia ismét a koncertpróba után megismert arcét mutatta. Poénkodott, persze a saját szarkasztikus módján, kedves volt, normális volt.. A fiúkon láttam, hogy hozzám hasonlóan nem tudnak kiigazodni rajta. Ahogy ott állt mellettem, a levett pólója alatt bikinifelsőben, összefogott haját lobogtatta a szél, és épp Connor egyik poénnak szánt beszólásán nevetett, valahogy elvarázsolt. Ha ő az igazi Cecilia, akkor nem ismerek nála csodálatosabb lányt az egész világon, de vajon melyik az igazi arca? Hova tűnik a kedvessége, amikor Jack közelében van,  vagy csak a barátjáról van szó? Már megint Jack. Nélküle Cecilia teljesen felszabadult, látszik, hogy másra van szüksége.. Valakire, aki nincs rá rossz hatással. Kezdem egyre jobban gyűlölni ezt a srácot. Egy ilyen lány, mint Cecilia.. Közhelyes, de jobbat érdemel. Késő délután, vizesen, de boldogan szálltunk ki a kocsiból. Nagyon jó pihenés volt ez a nap, sikerült elfeledtetnie a koncertek előtti stresszt, Ceciliának van érzéke a szervezéshez, az biztos. Legnagyobb meglepetésemre a többiek is elégedettek voltak, sorban megölelték a lányt, majd amikor végeztek, odaléptem én is elé
-Köszönjük ezt a napot, tényleg nagyszerű volt - kezdtem mosolyogva - ha van kedved, szívesen látunk a holnapi koncerten - odahajoltam hozzá, és megöleltem, mire viszonozta azt. Alig akartam őt elengedni, ha tehettem volna, megállítom az időt, csak hogy örökké állhassak a karjaimban vele, de sajnos nem vagyok varázsló, ő pedig ellépett tőlem
-Ó, köszönöm, de nem tudok menni. Talán majd egy másikra, bár már láttam egyszer - mosolygott vissza
-Akarod, hogy hazavigyelek? Kocsival biztos nem sok idő, és még a taxira se kéne költened - ajánlottam fel, mire hirtelen elsötétült az arca
-Nem, kösz, nem kell. Inkább sétálnék - felelte hűvösebb hangon
-Ne kísérjelek el? - próbálkoztam tovább, bár tudtam, hogy esélytelen vagyok. Megint visszatért a régi Cecilia, innentől már csak menekülni lehet...
-Ne. Azt nem szeretném, egyedül akarok menni. Jó éjszakát, sziasztok! - fordult sarkon, és elindult az utca vége felé. Döbbenten álltam, a srácok szótlanul néztek engem, majd James törte meg a csendet
-Asszem téged megint ejtettek, Bradley - nem válaszoltam semmit, csak elindultam a szálloda irányába. Felérve a szobánkba leültem a fotelba, utánam jöttek a többiek is. Tristan elterült a padlón, Connor a másik fotelbe, James az ágyára feküdt le.
-Ez a csaj kattos, de minimum skizofrén, az biztos - fordult felém Con a másik fotelból
-Én se értem, és Brad, szerintem te vagy az, aki meg végképp nem érti. Egész nap halál normális volt, én már épp azon gondolkoztam, hogy lehet, hogy félreismertük őt, aztán két másodperc alatt behülyült. Valószínűleg összeillik a barátjával. Jack is idióta. - közölte James a véleményét
-De nem, Cecilia nem idióta. Én nem tudom... Olyan, mintha tényleg két arca lenne, az egyiket akkor használja, amikor nincs ott se Jack, se semmi, ami vele kapcsolatos, a másik meg ez, amit nem tudok hova tenni. Ki fogom deríteni az okát, és csinálni fogok valamit, az biztos. Annyira csodálatos az a lány, meg kell értenem, miért csinálja ezt, és meg is fogom - reagáltam le a hallottakat, miközben elővettem a mobilom, hogy megnézzek rajta valamit
-Én csak annyit tudok mondani, hogy szerintem azért gondold meg, mit teszel. Nem szólok bele, remélem tudod mit csinálsz - mondta Tris egyszerűen. Már épp nyitottam a szám, hogy megköszönjem, amikor valami szemet szúrt az egyik híroldalon
-A francba - nyögtem ki, miközben rámentem a cikkre, hogy ellenőrizzem, hogy biztos jól láttam-e. De sajnos igen. A cikk a Vampsről szólt, egész pontosan rólam. És Ceciliáról. A cikkhez tartozó képek a jetskizés alatt készültek, valaki jópárszor lefotózott minket. A szöveg rövid volt, de minden benne volt, aminek nem kellett volna:
"Bradley Simpson nem csak a karrierje miatt jött volna Ausztráliába?
Négy napja, hogy említett személyünk zenésztársaival Sydneybe érkezett, hogy közel egy hónapot töltsenek itt a Meet The Vamps turné keretin belül. Úgy tűnik, Bradley egy kis nyári románcra vágyik, hisz a mai napon kaptuk őt lencsevégre egy igen csinos hölgy társaságában. Szinte az egész napot együtt töltötték, és amint a képeken látszik, elég önfeledten viselkedtek egymással. Hogy több lenne köztük a barátságnál? Nem tudhatjuk, ahogy azt se, ki a szerencsés leányzó, ám úgy sejtjük, ez nem egy egyszerű hajókázás volt... Hogy később felbukkan-e még Brad oldalán a lány, azt nem tudhatjuk, lehet, hogy az utolsó nagykoncerten már díszvendégként vesz majd részt..."
Szó nélkül átdobtam a telefont Tristannak, aki felolvasta a cikket a többieknek. Én ezt nem hiszem el! Komolyan, valami jó történik, hogy aztán hatalmas szart hagyjon maga után... Basszameg, mit fog ehhez szólni Cecilia? Solo segítségével, vagy anélkül, de mindenképp le kell szedetnünk ezt a cikket, mert ebből hatalmas botrány lesz...

3 megjegyzés:

  1. Megérte rá várni :3
    Imádom *-*
    Siess a következővel!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnalom, hogy megvarattalak,orulok hogy tetszik :33
      Igyekszem sietni, ha minden igaz, ket het mulva erkezik ;)

      Törlés
  2. Felcsigázol. Már én is tudni akarom, mi az a kapcsoló odabent Cecilia két személyisége közt. Meg hogy mit fog szólni a cikkhez.

    VálaszTörlés